Scope 1, Scope 2 és Scope 3 - fenntarthatósági alapfogalmak

Az 1950-es évektől világszerte jelentősen megugrott a légszennyezés. A romló tendenciák miatt indultak meg a nemzetközi törekvések a levegőtisztaság védelmére. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet, ezért az eredetileg 2030-ra tervezett 40%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést 55%-ra növelték. A javaslat szerint 2030-ra a nettó üvegházhatású gázkibocsátás legalább 55%-kal kell csökkenjen az 1990-es szinthez képest.

A klímaváltozás mérséklése és a dekarbonizációs szabályok betartásával összefüggésbe elengedhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatékony mérése és nyomon követése. Egy vállalat hatékony kibocsátáscsökkentési stratégiájának kialakításához szükséges ismerni az üvegházhatású gázok jelentésének három kategóriáját, amelyek a szervezethez kapcsolódó közvetlen és közvetett kibocsátásokat is lefedik.

Az üvegházhatású gázok kibocsátását három kategóriába sorolják (Scope 1, 2, 3). A Scope 1 és 2 kibocsátások bejelentése kötelező, míg a Scope 3 önkéntes és nehezebb követni.

Scope 1: Közvetlen kibocsátások - a vállalat tulajdonában lévő és ellenőrzött forrásokból származó közvetlen kibocsátások négy alkategóriában:

• helyhez kötött égés (pl. tüzelőanyagok)

• mobil égés (pl. vállalati járművek)

• diffúz kibocsátás (pl. hűtő- és légkondicionáló berendezések szivárgása)

• technológiai kibocsátás (pl. ipari folyamatok)

Scope 2: Közvetett kibocsátások - a közüzemi szolgáltatótól vásárolt energia (villamos energia, gőz és hő) előállításából származó kibocsátások.

Scope 3: Nem saját tulajdonban lévő közvetett kibocsátások- a vállalat működéséhez kapcsolódó minden közvetett kibocsátás, amely nem tartozik a Scope 2-be, beleértve az upstream (beszállító) és downstream (vevő) kibocsátásokat is. Példák:

• Upstream tevékenységek: üzleti utazások, hulladékkezelés, vásárolt áruk és szolgáltatások

• Downstream tevékenységek: befektetések, franchise tevékenységek, bérbe adott eszközök, eladott termékek

• Szállítás és elosztás: szárazföldi, tengeri és légi szállítás, harmadik fél raktározása

• Beruházási javak: épületek, járművek, gépek előállításából és használatából származó kibocsátások

Ha egy szervezet nemcsak a Scope 1 és 2 kategóriába tartozó kötelező kibocsátásait követi nyomon, hanem a Scope 3 kibocsátásait is, és igyekszik csökkenteni azokat, az növelheti tevékenysége átláthatóságát, az ügyfelek bizalmát, valamint a márka hírnevét és támogatottságát.

A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) jelentősen kiterjeszti mind a jelentéstétel elvárt részletezettségét, mind az érintett vállalkozások körét.

CSRD: Corporate Sustainability Reporting Directive (fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv)

A CSRD-t 2024. január 1-jétől kell alkalmaznia a jelenleg az NFRD hatálya alá tartozó, az EU szabályozott piacain jegyzett, több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatoknak. Esetükben a jelentéstétel 2025-ben esedékes.

A CSRD 2025. január 1-jétől érinti az NFRD hatálya alá jelenleg nem tartozó nagyvállalatokat (azaz a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató és/vagy 40 millió EUR árbevétellel rendelkező és/vagy 20 millió EUR eszközállománnyal rendelkező vállalatokat), számukra az első kötelező jelentéstétel 2026-ban esedékes.

2026. január 1-jétől a tőzsdén jegyzett kkv-k és egyéb vállalkozások esetében kell megkezdeni az alkalmazást, 2027-ben esedékes jelentésekkel. A kkv-k ugyanakkor 2028-ig mentesülnek az irányelv kötelező alkalmazása alól, amennyiben ezt indokolják.

A Microsoft Dynamics 365 Business Central fenntarthatósággal kapcsolatos funkciójáról ebben a cikkben írtunk: Fenntarthatóság kezelése a Microsoft Business Central ERP rendszerben